Az élet könnyedsége

Akinom.hu - szeretet és elfogadásSzeretet és elfogadás: sokszor már elcsépelt szavaknak hallatszanak, mégis bennük van minden. Neked mit jelent szeretni és elfogadni?

Idővel arra jöttem rá, hogy egészen egyszerűen minden a szeretetről szól. Minden módszer, önismereti technika, csoportmunka, elvonulás, meditációs, koncentrációs technika arra irányul, hogy megtanuljunk szeretetben kapcsolódni. Önmagunkhoz és másokhoz. Elfogadni, nem pedig ítélkezni. Csendben lenni. Kíváncsinak lenni. Megismerni. Kérdezni. Ki vagyok én? Aztán ebben a természetes és könnyed állapotban élni. Békében. Szeretben.

Végtelenül egyszerűnek tűnik. Egy bizonyos pontig… Pontosan addig, amig nem ismered magadat. Amíg nem kerülsz egy olyan szituációba, ahol félsz. Ahol úgy hiszed, érzed, hogy meg kell védened magadat vagy másokat. Mert akkor harcolni fogsz. Harcolni az igazadért. Harcolni az életedért. Harcolni a munkádért, a pénzedért, a szeretetért, az elfogadásért. Az lesz a középpontban, hogy megkapd azt, amiről azt hiszed, hogy nem a tiéd. Ami nincs meg benned. Ami hiányzik. Ami egy-egy pillanatra boldoggá tesz. Ami egy-egy pillanatra megnyugtat. Mi történik, amikor elmúlik az a pillanat? 

Ez az élet nem a szeretetről fog szólni. Ez az élet küzdelem lesz. És ez az élet fárasztó…

Mi kell az élet könnyedségéhez? Ahhoz, hogy szeretetben kapcsolódhass?
Tudd ki vagy.
Ha tudod ki vagy, ha elfogadod magadat, akkor nem lesz ítélkezés, nem lesz kérdés. Ha ismered magadat, az elme működését, a test üzeneteit, ha tapasztaltad már a dühödet, elutasításodat, félelmeidet, vágyaidat, szeretetedet, vállaltad a felelősséget és tudtál elfogadással tekinteni magadra, tudtál szeretetben kapcsolódni mindazzal, amit egykor talán elítéltél, elutasítottál magadban, akkor az élet végtelenül egyszerű lesz. Könnyeddé és szeretetteljessé  válik – kívül és beül is.

 – Szecskó Mónika

Szeretet vs vágyak – te hogyan kapcsolódsz?

A kapcsolataink nem egyformák. Ha figyeled a saját mintáidat, szokásaidat, akkor talán már te is ráláttál.Akinom.hu - szeretet vs vágyak

Számomra azok a tanítók, akik a szeretet állapotában tudnak lenni, kapcsolódni. Az ilyen kapcsolat különleges, mert nincs benne akarás. Nincs benne elvárás. A szeretet állapotában elfogadás van.
Onnan ismered fel ezeket a tanárokat, hogy nem akarnak tőled semmit. Nem akarnak megváltoztatni. Nem akarnak megjavítani. Mégis ott vannak. Veled. Melletted. Csendben. Szeretetben.
Lehet, hogy először furcsa lesz ez a kapcsolat, hiszen nem a megszokott “keretek”. Mégis, ha benne maradsz és figyeled, akkor sok mindenre választ találhatsz.

Azt mondom tanítók, mert számomra azok. Mégis ők a legalázatosabb tanulók. Lehet, hogy azt hiszed, hogy ők híresek, elismertek, sok könyvük van. Lehet. Van ilyen is közöttük. És van, hogy ők azok, akik szóralap osztás közben lágyan rád mosolyognak. És lehet, hogy olyanok, akiket régebb óta ismersz. Talán egyikük feléd fordul egyszer teljes elfogadással és szeretettel. Lehet, hogy csak megigazítja a kapucnidat, de abban a pillanatban ott lesz a minden. És megélheted ezt a kapcsolatot, amikor az anyukád ölel át és szorít magához, miközben a füledbe súgja mennyire szeret.

Szeretet van. Mindenhol. Mindenben.

Szeretsz. Mindegy, hogy valakit, vagy valamit. A szeretet egyszerűen csak megszületik benned. Nem lehet akarni. Nem lehet kierőszakolni. Amikor a szeretet állapotában vagy, akkor nincs hiányérzet. Nincs akarom. NIncs kell. A szeretet állapota egység. Nincs mit pótolni. Vagy. Megéled a teljességet. Önmagadon belük és kívül. Nem kérdés, hogy szeret-e valaki téged. Hiszen te pontosan annyira szereted magadat, mint másokat, vagy bármit. Nincs benne kettősség.

Hogy kapcsolódnak ide a vágyak?
Vágyak vannak. Megszületnek. Pontosan úgy, mint a szeretet. A kérdés csak az, hogy tudatos vagy-e rájuk. Tudod-e, hogy mi irányítja a vágyaidat? Mert a vágyak mindig valami hiányból erednek.

Amikor vágyból kapcsolódsz, akkor ez hiánypótlás. Valami hiányzik és vissza akarod szerezni. Az érzés nem hagy nyugodni. Ez görcsös ragaszkodáshoz vezethet, hiszen a teljességre, egységre vágysz – csak lehet más az irány. Ha tudatos vagy rá, akkor dönthetsz. Választhatod azt, hogy nem használod a kapcsolatot arra, hogy pótold ezt a hiányt. Inkább megkeresed magadban. Mert csak az tud hiányozni, amit ismersz. Ami egyszer a tiéd is volt. Talán egy időre elveszítetted. De akkor leszel teljes, ha megtalálod – magadban. Ez lesz talán a nehezebb út.

Ha nem így teszel, hanem éled a vágyaidat, az is teljesen rendben van. Idővel úgyis rá fogsz jönni, hogy mindig van egy újabb vágy. És akkor talán elkezded keresni a forrását. Elkezded keresni magadat. Elkezded keresni, hogy ki is vagy.

Amikor szeretetből kapcsolódsz, ott is meg tud jelenni a vágy, ragaszkodás, kapcsolódás, de már más a minőség. Már nem hiánypótlás a kapcsolat, hanem teljesség. Amikor két fél kör kapcsolódik, akkor ők csak az egyenes mentén tudnak egészet alkotni. Viszont, amikor két teljes kör találkozik, nekik végtelen lehetőségük van a kapcsolódásra. Már nem a teljességért teszik, nem azért, mert hiányzik belőlük valami. Ők önmagukban is teljesek. A szeretetteljes kapcsolódás adja az életet.

 – Szecskó Mónika

Isten talán elkésik…

Tegnap miközben várakoztam, megszólított két 20 év körüli fiú. Az egyik megkérdezte, hogy hiszek-e Istenben.Testi-Lelki Harmónia - szeretet
Hmm. Jó kérdés. Sok mindent hallottam, olvastam, tapasztaltam, de igazán nem volt rá válaszom. Végül azt mondtam, hogy az emberekben hiszek.
Beszélgettünk.
Mesélt a hitéről. Mesélt az emberekről. Mesélt a szeretetéről.
Megkérdezte, hogy imádozhat-e értem.
Ha ez téged boldoggá tesz, persze. – mondtam.
Megkérdezte, hogy megfoghatja-e a kezem.
Igen. – válaszoltam.
Becsukta a szemét. Hangosan imádkozni kezdett.
Én pedig csak néztem azt a fiatal fiút, aki ott állt egy zsúfolt tér kellős közepén, fogta a kezemet és imádkozott értem.
Figyeltem az arcát.
Hallottam a hangját.
Éreztem, ahogy mosolyra húzodott a szám.
Figyeltem a kusza gondolataimat.
Éreztem a szeretetet.
Aztán egyszer csak csend lett… Nem tudom meddig álltunk ott. Csak az utolsó mondatára emlékszem: Isten nagyon szeret téged. Ezt többször is elmondta. Majd megkérdezte, hogy megölelhet-e.
Persze. – mondtam.
Időközben megérkezett a lány, akire vártam, így elköszöntünk és mIndenki ment tovább a saját útján.
 .
Ma eszembe jutott ez a találkozás és egy videó, ahol a guru arról beszélt, hogy egyszer, amikor már tényleg nem volt pénze, se megtakarítása, se semmije, akkor félt. Attól félt, hogy Isten talán elkésik… Együtt lakott ebben az időben a testvérével. A konyhaszekrény egyik felé az övé volt. A testvére polcai tele voltak finom ételekkel. Az övé üres volt. Az egyik nap elvett egy kekszet. Lelkiismeret furdalás kezdte gyötörni és bevallotta a testvérének. A testvére pedig megdöbbent. Ami az enyém, a tied is. – mondta. Egyél bátran, amit csak szeretnél. Ettől a naptól kezdve a guru elkezdte észrevenni azt a sok bőséget, ami felé áramlott. Többet nem kételkedett Istenben. Nem félt. Valami megváltozott benne.
 .
Tegnap azt mondtam, hogy az emberekben hiszek. Mert Isten az emberekben lakik. És amikor az emberekben vagy Istenben hiszek, akkor a Szeretetben hiszek. Abban, hogy a Szeretet gyógyít. Abban, hogy az emberek közötti tiszta, szeretetteljes kapcsolat gyógyít. Az a kapcsolat, amelyben nincs elvárás, nincs félelem, nincs szorongás. Abban hiszek, hogy a létezés piciny egységei vagyunk, akik eggyenként is teljesek, mégis egy nagyobb egész részeként összekapcsolódnak.
Ahol Szeretet van, ott Élet van.
A szeretet terében nincs minősítés, nincs ítélkezés, nincs különbség, nincs elvárás. Ha szeretsz nem érdekel, hogy mit dolgozik a másik, milyen a ruhája, honnan jött. Azt szereted, aki. A szeretet terében nem számít, hogy mit gondolnak rólad az emberek, lehet-e sírni, vagy szabad-e sárga szoknyához piros cipőt húzni. Nem fontos, hogy makulátlan legyen a sminked és tökéletes a lelkiállapotod.
A szeretet terében elégedettség van, mert az vagy, aki. Nem félsz, mert a félelem az elmében születik. Nem bűnteted magadat, hanem elfogadással fordulsz a tested-lelked felé.
A szívedre hallgatsz.
A szeretet terében egyszerűen csak vagy…
Hozol erőfeszítést, törekszel, de a szíved szerint cselekszel és szívből élsz. Nem azért vállalsz el egy munkát, mert félsz, hogy “Isten talán elkésik”, hanem azért mert teljes szíved bele tudod tenni. Ami bent, az kint. Ami kint, az bent.
Senki sem mondja, hogy ez egyszerű, könnyű. De lehet felé törekedni. És lehet félni. És lehet hibázni.
Mert mindig van tovább…
Ez az én utam.
 .
– Szecskó Mónika

Pénz és önazonosság

Mindenkinek megvan az ára. Ezt a mondatot pár napja hallottam egy filmben. Elgondolkodtatott. Az értékkel összakapcsoltam az önazonosságot, hiszen a pénz is energia.
Szóval mit jelent önazonosnak?Testi-Lelki Harmónia - önazonosság, félelmekkel szemben
Induljunk ki a munkából (hiszen az élet nagy részét a munkahelyeden töltöd és onnan kapod a fizetésedet). Önazonos vagy, ha mész és csinálod. Nem azért mert kell. Egyszerűen azért, miért is ne tennéd?
Számít, hogy mennyiért?
Hogy hol?
Hogy mikor?
Hogy mit?
Annyiban, hogy te jól érezd magad benne. Mert ha van valami, ami nem tetszik, akkor folyton ott lesz egy gondolat a fejedben. Ott lesz az elégedetlenség. Az elégedetlenség önmagaddal szemben. A munkáddal szemben. Az életeddel szemben.
.
Ha tisztában vagy vele mennyit érsz, mekkora a munkád, szakértelmed, felelősséged, elhivatottágod, az energiád benne, akkor megtalálnak a lehetőségek. Ami bent, az kint.
De ha nem tudod mit szeretnél, nem ismered magadat, akkor kapsz majd kintről olyan döccenőket, amik elgondolkodásra késztetnek. Segítenek. Ami kint, az bent.
Így fejlődsz.
.
Önazonos vagy, amikor csendben vagy, ha abban érzed otthon magadat.
Önazonos vagy, amikor a provokációra belülről jövő válasszal reagálsz. Lehet, hogy ez nem egy mosoly lesz, vagy elfogadás (amit néhány spirituális kör annyira támogat), hanem hallani fogják a hangodat.
Önazonos vagy, amikor mindennek tudatában vagy.
Önazonos vagy, amikor vállalod a felelősséget a tetteidért.
Önazonos vagy, amikor tudod, hogy ki vagy.
Önazonos vagy, amikor éled azt, aki vagy.
Nem akarod elnyomni. Nem akarod letagadni.
Nem akarod kifesteni.
Ez vagy… Éppen akkor. Éppen ott.
És ha éppen akkor és éppen ott megéled, akkor megélted a pillanatot.
Nem hordozod tovább a mardosó gondolatokat, nem rágja tovább a lelkedet a meg nem élt pillanat vágya.
Élsz. Félelem és szorongás nélkül.
És rájössz, hogy nem is volt “olyan nagy dolog”, nem is volt, olyan félelmetes a szörnyeteg. Sőt, talán még a barátod is lehet.
Hiszen szükséged van az erődre.
Ideje szembenézned vele…. ki vagy te?!?
.
.
– Szecskó Mónika

Te irányítod az életedet?

Te választod ki, hogy mit egyél ebédre, elmész-e mozogni, mikor indulj munkába, stb.
Amitől a legjobban félünk az az ismeretlen. Az, hogy nem tudunk tovább irányítani, nem tudunk kontrollálni, amikor felborul a rendszer, amikor nincs hatásunk a történtekre. Mert akkor nem tudunk tervezni, nem tudunk felkészülni.

De tényleg te irányítasz?
A tested összehangolt sejtek munkája. Ha elmész mozogni, akkor az eredmény függ attól, hogy mit ettél, milyen lelki állapotban vagy, mennyit mozogtál előző nap, rendszeresen mozogsz-e?
Mi alapján választod ki, hogy milyen filmet nézz a moziban? Befolyásolja a lelki hangulatod, hogy kivel mész, hogy mikor adják és hol a filmet, tényleg érdekel-e vagy csak azért mész, mert nem szeretnél kimaradi abból, amit már a kollégáid láttak és beszélnek róla?
Mit irányítasz valójában?

Mi történik, amikor félsz valamitől?
Az az érzés, gondolat lehet, hogy teljesen átveszi feletted a hatalmat. Màr napokkal, óràkkal a félelem tàrgya előtt csak ez jàr az elmédben. Innen nézve teljesen màs a vilàg. Próbàlsz menekülni, kibújni. Hajt az ösztön…túl kell élni. Körülötted ugyanúgy jönnek-mennek az emberek. Valami mégis màs… Benned.

Mi történik, ha nagyon szeretnél elérni valamit?
Semmi màs nem lebeg a szemed előtt, annyira vàrod màr azt az eseményt, eredményt. Mindent ennek szentelsz alá. Mész, küzdesz, hajtasz az eredményért. Lehet ez pénz, új autó, karrier, új cipő, bármi.

Mindkét esetben valami leköti az elmédet. Te pedig a figyelmeddel táplálod. És amint odafigyelsz rá, azzal neki is szenteled magadat.

Mi történik, ha nem szentelsz figyelmet ezeknek a gondolatoknak? Ha nem kapaszkodsz beléjük? Ha csak jönnek és mennek? Ha nem akarsz mindent irányítani, kontrollálni?
Akkor szabadság van. Akkor bármi felmerülhet. Megkönnyebbülsz, hiszen nem kell mindenről neked gondoskodnod. Nem kell elfáradnod abban, hogy élj… Nem kell küzdened.

De talán teljesen elégedett vagy az életeddel. És ez rendben van. Az is rendben van, ha olvasod ezt a blogot, és talán visszafelé tartasz. A kívülre figyelésből a befelé figyelés felé… “Kopogtatok az ajtón, kinyílik, és belülről kopogtattam.” – Rumi

Csak figyeld meg magadban… a szívedben…: “Tényleg attól félsz, hogy elveszted az irányítást? Tényleg te irányítod az életedet?”.
.

 – Szecskó Mónika