Van egy történetem.
Rejtegettem.
Szégyeltem.
Szenvedtem.
Félelemmel a szívemben, lehajtott fejjel álltam veled szemben.
Bátorságot gyűjtve, lassan felemeltem könnyes tekintetem.
Félve a szemedbe néztem…
Lelkem sötét tükre helyett szeretet és elfogadás csillogott a szemedben.
Önmagammal álltam szemben.
Abban a pillanatban megéreztem, hogy mi a kegyelem.

Hálával:
– Szecskó Mónika