Így keletkezett

Az Indus-völgyi civilizáció romjai közül 6-7 ezer éves meditáló jógikat ábrázoló képek kerültek elő. Az első írott emlék Patandzsáli jóga szútrái, aki Kr. e. 4. században élő indiai bölcs volt. Az összes többi jógakönyv tulajdonképpen erre alapozódik.
Patandzsali jóga szútrái szerint a jóga a “citta vritti nirodaha”, vagyis az elme hullámzásának elcsendesítése. Amikor a tudat és a test egységbe kerül, a tudat hullámzása elcsendesedik és a lélek átjárja az egész testet.

A Hatha jóga pradipiká, ami a XV. században keletkezett azt mondja a jóga a “prána-vritti-nirodha”, vagyis a légzés hullámzásának elcsendesítése. Az elme változékony, a légzés viszont csak két irányba halad: belégzés, kilégzés. Esetleg szünetel, ha visszatartjuk a levegőt. A légzés szemlélése nyugalmat ad az elmének.

A két elmélet tehát találkozik, hiszen mindkettő a lélek világa felé tart.

A jóga Egy.

.

Nyugat vs kelet

A jóga szemléletbeli kérdés.Testi-Lelki Harmónia - Szecskó Mónika jógaoktató
Sokszor mondják, hogy az indiai emberek testfelépítése különbözik a nyugati emberekétől. Ami abban a tekintetben igaz is, hogy a keleti ember nem tölti a napja 18 óráját egy irodai székben görnyedve és monitort bámulva, vagy autóban, TV előtt ülve.
Ezért a jóga ászanákat a nyugati ember életmódját, gerincét, csigolyáit tekintve érdemes végezni, számításba vével a napi rutinjaikat és jelenlegi egészségügyi állapotukat.
De van-e igazából különbség keleti és nyugati ember között a jóga szempontjából? Vajon ugyanarra vágyunk-e legbelül? Ugyanúgy meghalunk-e? Ugyanúgy sajnáljuk-e, ha nem éltünk teljes életet? Egy rákos családtag elvesztése nem okoz-e ugyanolyan fájdalmat az itt maradtaknak?

A jóga Egy.

Az ember Egy.

Manapság a nyugati világban lépten nyomon jógastúdiók alakulnak, hiszen csendet teremteni a mindennapok zűrzavarában nem egyszerű feladat. Egyre több new age-es spirituális irányzat alakul ki és mindenki a békét, örömet, nyugalmat keresi, miközben önmagát jobban megismeri.
A nyugati ember onnan indul, ahol be tud kapcsolódni ezekbe a rendszerekbe. A jógában főként az ászanákon, testgyakorlatokon keresztül. A rohanó világban és stressz közepette sokszor ez is nehéz feladat. Talán benned is ott lüktet az érzés, hogy haladjunk már, csináljuk már, nincs időm erre, annyi elintéznivalóm van még, …
A testmozgás jótékony hatásait mindenki ismeri, ezért aki egyszer megérezte a belső csendet egy jógaórán hamar rájön, hogy testileg, lelkileg is kiegyensúlyozottabb lesz.

.

Mi a valódi cél?

Patandzsali 8 lépést határoz meg, hogy elérd a szamádhit (test-elme-lélek egyesülése a Szellemmel). Az ászana a 3. lépcső. Ha mi itt nyugaton csak kiragadunk valamit egy komplex rendszerből, akkor nem a teljes képet látjuk. Bár tény, hogy az ászanákat is lehet meditatív állapotban végezni és ha alázattal gyakoroljuk a jógát, akkor felismerhetőek lesznek benne az egyes lépések.

.

Mit jelent alázattal gyakorolni?

Egy ideig arra gondoltam, ha beleadok apait-anyait és olyan pózokba kényszerítem a testem, amire éppen akkor nem alkalmas, az rendben van. Természetes, hogy több és jobb akarok lenni. Nincs pihenő, nincs megállás. Nincs ezekre idő. És örömömet leltem minden feladatban, minden gyakorlásban, minden munkában. Minden percéhez ragaszkodtam. Semmi más nem volt a gondolataim között. Megyek és csinálom. Vágytam rá, mert csendet adott. Békét adott. Nyugalmat adott. És ezért mindent megtettem. Mert igy azt érezhettem, hogy vagyok valaki. Ezáltal leszek valaki. Így van értelme lenni.
Az út része volt.
Megfizettem az árát.

Számomra ma a jóga a hittel teli gyakorlást jelenti. Hinni magamban, a jógában, az életben. Keresni a választ, hogy ki vagyok. Miért élek. Nem az “akarom”-ot erősíteni, hanem a jelenre figyelni. Csak egyszerűen lenni. Nem valamilyen okból, vagy valamilyen célért.

A jóga megtanított, hogy megfigyeljem az elmét. Mert mindig lesz egy újabb póz… egy újabb vágy, amitől többnek érzi magát. És ha elértem, akkor így is lesz. Több lesz. Létezik. Megmarad. “Unokáink is látni fogják.”
De vajon ki/mi marad meg?
Ki fél a haláltól?
Ki hal meg?

.

 – Szecskó Mónika