Te is arra vágysz, amire mindannyian vágyunk… hogy szeressék és elfogadják? Keresed, kutatod ezt a szeretetet, elfogadást a nagyvilágban? Megtaláltad már? Biztosan ideig-óráig érezted ezt az érzést… Aztán elmúlt… Kellett egy másik csoki, egy másik pohár ital, egy új telefon, új ruha, új tanfolyam, új párkapcsolat, új utazás, új lakás, új élmények, … stb.

Miért keresed máshol, miért várod mástól? Mert magadat nem tudod elfogadni és nem tudod szeretni.
Miért? Egészen egyszerűen nem tanultad meg. Nem tanította meg neked senki, hogyan viszonyulj gyöngéden a testedhez, hogyan figyeld meg az érzéseidet. Senki sem tanította meg, hogy teljesen rendben van, ha vannak érzéseid ebben a világban. Senki sem mondta, hogy vedd észre a tested üzeneteit. Senki sem mondta, hogy figyelj befelé. Senki sem tanította meg, hogy az, amit egy életen át keresel magadon kívül, sohasem lesz a tiéd, mert már benned van. Az a kis sziget, ahol szeretet, béke, elfogadás, harmónia és hála van… nem létezik és sohasem létezett kívül… Csak önmagadban találhatod meg.

Elolvashatsz ezernyi könyvet, meghallgathatsz sok előadást. A kérdés csak az, hogy Testi-Lelki Harmónia - élet itt és mostkíváncsi vagy-e a saját utadra, a saját válaszaidra? Elindulsz-e megismerni magadat? Elindulsz- e megélni azt, aki vagy? Elindulsz-e szembenézni minden félelemmel, minden szorongással? Magadhoz öleled-e két karral mindazt, ami és aki fájdalmat okozott neked? Megbocsátasz-e magadnak és másoknak? Elfogadod-e a testedet, életed, múltad, jelened olyannak amilyen? Itt és most.

Amint megtaláltad az utad és elindultál, meg kell tanulnod lépkedni rajta. Lesz olyan, amikor majd ki akarsz szállni. Amikor majd visszafelé szeretnél menni. Amikor jobb lenne egy meleg mocsárban állni, vagy az úton kívülről nézni az eseményeket. De ha jól figyelsz észre fogod vinni, hogy nem vagy egyedül és sohasem voltál egyedül ezen az úton.

Szeretnéd, hogy szeressenek és elfogadjanak? Akkor meg kell tanulnod szeretni és elfogadni magadat. Meg kell tanulnod élni.

Meg kell tanulnod élni, hogy meg tudj halni…

Ez lesz a te utad?

– Szecskó Mónika