Az egész életünk a vágyakozásról szól. Szeretnénk valamit tenni vagy szeretnénk valamit elkerülni. Minden tettünket, cselekedünket ennek szenteljük alá, akár tudatos, akár nem.

Vágyak – életöröm – eros
Freud szerint a lelki szerkezet működésének meghatározó elve az örömelv és a kínkerülés elve, vagyis a lélek arra törekszik, hogy örömérzethez jusson és a elkerülje a fájdalmat. Az örömérzet az, ha egy ösztön, vagy egy vágy kielégül és így az a lelki feszültség, energia, amit a vágy jelent, levezetődik, a lelki szerkezet ingermentes állapotba jut.
Egy nagyon egyszerű példával élve, ha szeretnél egy kürtöskalácsot enni, akkor azon fogsz igyekezni, hogy ezt a belső vágyad kielégítsd. Kigondolod, hogy hol tudsz enni, mikor érsz rá, kivel fogsz menni, stb. Vágy bármi lehet: autó, új telefon, világkörüli út, az, hogy szeressenek és elfogadjanak, tanfolyam, megvilágosodás, Ez fog előre vinni. Az az ösztön, ami benned él hajt előre téged és hajtja előre veled együtt a világot is. Így fejlődünk, így jönnek létre új technikák, új felfedezések, új ismeretek.

Elfojtás – kielégülés – ismétlés
Vannak azonban olyan vágyak, amelyeket a tudat elfogadhatatlannak érez és ezért elfojt. Mindannyiunkban működik egy keretrendszer, ami meghatározza, hogy mi helyes és mi helytelen. Ha éppen arra vagy kondícionálva, hogy kürtöskalácsot nem lehet enni, mert tele van cukorral és helytelen, akkor amikor megszületik benned a vágy, a tudat számára ez kínt jelent. Ami tehát öröm az egyik lelki réteg számára, azt a másik lelki réteg fájdalomként érzékeli.
Mi történik, amikor kielégül a vágy? Megnyugszik az elme. Aztán eltelik egy kis idő és minden folytatódik előlről. Ismétlési kényszer jellemző a lélekre és a lelki szerkezet legmeghatározóbb törekvése az, hogy csökkentse a fájdalmat okozó feszültséget.

Életösztön – eros – halálösztön – thanatos
Freud arról számol be, hogy az alapvető feszültség maga az élet. Az anorganikus anyagban pedig, mivel nem rendelkezik lélekkel nincs ilyen feszültség. Az abszolút feszültségmentes állapot, amire a lélek törekszik, ezek szerint nem lehet más, mint a halál. Tehát az élet végcélja a halál. A halálösztönnel azonban szemben állnak az életösztönök, amelyek késleltetik a halált és így arra kényszerítik az organizmust, hogy kerülő úton jusson vissza a szervetlen létbe. A halálösztön és az életösztönök között bonyolult összjáték működik, amelyek kialakítják az organizmus életpályáját. Az organizmus célja tehát a halál, de úgy, hogy a saját módján, a saját útján haljon meg.

Mi történik a fizikai testben, az anyagban?
Az agy elülső kéregállománya kulcsszerepet játszik a valóság értelmezésében. Ez különbözteti meg az embert a majmoktól. A DNS állományunk 99.4 %-ban azonos a csimpánzokéval, az eltérés pedig pontosan a homloklebenyben mutatkozik meg.
Ez a tudat irányító központja, ahol megtervezzük a saját jövőnket. Ez adja számunkra az osztályozás képesség is és hogy meg tudjuk választani azt, amire irányítjuk a figyelmet. Például arra, hogy hogyan szerezzünk kürtöskalácsot.
Itt az elülső agykéregben sokkal több opiátreceptor található mint bármely más helyen az agyban. Ezért, amikor kielégül a vágy az itteni idegpályákat elárasztja az öröm érzése, endorfinok és velük egybeillő receptorok jelennek meg.
Ezért pillanatról pillanatra döntünk arról, hogy mire figyeljünk oda. Jövőre vonatkozó terveinket is az szabja meg, hogy mi szolgáltatja a legnagyobb örömöt. Elülső kéregállomány nélkül olyanok lennénk mint az állatok, akik sohasem mérlegelnek, csupán pillanatnyi reakcióik vannak a fájdalom és a halál elkerülésére.
De előttünk nyitva áll a kapu a magasabb tudatállapotok, mint az öröm, a szeretet és az egység megtapasztalása.

Elme lecsendesítése
Amikor valamilyen mantrára vagy a légzésünkre összpontosítunk, akkor nyugalom lesz úrrá rajtunk. Az elülső kéregállomány idegrostjainak egy része az agyalap kicsiny sejtcsoportjából érkezik, amely norepinefrint termel: ami az agy saját amfetaminja. A gyakori meditálás ezért megerősíti az elülső kéregállományt. Tehát ha szeretnéd lecsendesíteni az elméd, kicsit kikapcsolni a vágyakozásokból és a félelmekből, jelen lenni itt és most, akkor kezdj el koncentrációs gyakorlatokat végezni.

Patandzsáli az astanga jóga 8 lépcsőfokát emeli ki a Jóga-szútra című művében. Ezek segítik a gyakorlót a végső cél, önmagunk megismerésében.
A 4. lépcső a pránajáma, vagyis a légzés szabályozásán keresztül megvalósított energiaáramlás, a 6. lépcső a dháraná, vagyis a koncentráció, ami a meditáció előtti szint. A koncentráció befelé irányítja a figyelmet.

A légzésre figyelni “könnyű”, hiszen mindig veled van. Tehetsz egy próbát.
Helyezkedj el kényelmes testhelyzetben és

Testi-Lelki Harmónia - csedesítsd le az elmét– megfigyelheted a hasfal emelkedését-süllyedését,
– az orrjáratokon át beáramló-kiáramló levegőt,
az orrcimpákon át be- és kiáramló levegőt,
– a torok hátsó részébe áramló levegőt,
– kiegyenlítheted a be- és a kilégzést (pl.: 3 számolásra be és 3 számolásra ki), majd megnyújthatod (lassan 3 számolásra be és lassan 3 számolásra ki)
– megfigyelheted a beáramló hideg és a kiáramló meleg levegőt
– számolhatsz 5-ig és visszafelé 5-től. 1 belégzés, 2. kilégzés, 3 be, 4 ki, 5 be, 5 ki, 4 be, 3 ki 2 be, 1 ki 1 be, 2 ki, stb.
– Megnyújthatod a kilégzéseket. pl: 3 számolásra be, 6 számolásra kilégzés (ha a kilégzéseket nyújtod, az jó hatással lesz a paraszimpatikus idegrendszerre, ami a nyugalmat fokozza).
Amikor rájössz, hogy elkalandoztak a gondolataid, akkor csak tereld vissza a légzésre.

Itt és most csend van az elmében… A gondolatok ide-oda àramlanak, de te megtanulhatsz egy lépéssel hátrább lépni… nem bevonódni… csak figyelni és lenni…

– Szecskó Mónika