Akinom.hu - szerelem versek

Forrás: Lauri Blank képe

Csukott szemmel mélyen magamba szállok.
A belső érzékelések kitöltik a világot.
Puha ködfátyol ölel körbe, bennem az egyedüllét öröme.

Nyitott szemmel ezernyi apró képet látok,
összemosódva, lassan szerte szét folyva alkotják a világot.
Érintésért kiállt egy virág,
selymes szirmai lágyan ringanak a szélben tovább.

A formák lassan egymáshoz érnek.
A lélegzetek lelassulnak.
Testek és lelkek egybeolvadnak.

Becsukom a szemem.
Önmagába süllyed vissza a lelkem.
Így maradunk együtt az öröklétben.

– Szecskó Mónika