Testi-Lelki Harmónia - Szecskó MónikaCsíkszentmihályi Mihály szerint “a flow olyan állapotot jelent, amikor az ember teljesen elmélyül abban a tevékenységben, amit csinál. Mintha a mindennapi problémák megszűnnének, a gondjai háttérbe szorulnának. Az időérzékelése is megváltozik, mert úgy érzi, mintha állna az óra.”

A flow egyéni élmény. Amikor éppen flow állapotban vagy, nem tudsz róla. Amikor az eredményektől függetlenül teljesen eggyé válsz azzal, amit csinálsz. Amikor rend van. Amikor megelégedettség van. Béke van. Áramlás van. Élet van. Ez a flow. Mialatt ez az állapotot spontán bármikor átélheted, Patandzsali Jóga-szútra című művében technikákat, irányelveket határoz meg és egy átgondolt 8 lépcsős folyamaton keresztül vezet, utat mutatva ahhoz, hogy ez természetessé válhasson.

A jóga első szintje

.

Jama és nijama. Olyan erkölcsi szabályok, melyeket emberemlékezet óta jól ismerünk, hiszen hagyományunk, civilizációnk részei.

1. Jama

Erkölcsi fegyelemmel kapcsolatos irányelvek. Ajánlások, hogyan álljunk hozzá a környezetünkhöz. A jama jelentése harmonizálni, szabályozni, megfékezni, elkerülni.
A jama elveinek követése fegyelmezi a cselekvés öt szervét: kar, láb, száj, nemi szervek, kiválasztási szervek. A jóga gyakorlása a cselekvés szerveinek a szabályozásával kezdődik, ezért ez jelenti a jóga fájának a gyökérzetét. Ez az alap, amiből az összes többi rész kifejlődik.
 – Ahimszá: erőszak nélküliség. Nem ártás. Emberek, szituációk pozitív megértéssel való kezelése.
 – Szatja: igazsághoz való hűség. A valósághoz igazsághoz való ragaszkodásunk. Nem csak a saját igazunkat látni, hanem a végsőt, ami összeköti az embereket.
 – Sztéja: lopástól való tartózkodás. Tisztességesség, mások tulajdonának el nem vétele.
 – Brahmacsárja: szexuális önkontroll. Másokhoz való helyes hozzáállás felismerése, érzelmi kultúráltság.
 – Aparigraha: anyagi gyűjtögetéstől való mentesség, harácsolási vágytól, fösvénységtől való mentesség.

Attól függően, hogy honnan jössz, mit tanultál, miben hiszen, milyen a világképed, milyen erkölcsi elveket vallasz lesz egy gondolatod ezekről az elvekről. Lehet, hogy számodra az erőszak nélküli élet azt jelenti, hogy ne ölj embert, lehet, hogy azt, hogy ne pusztíts el állatot se.
Sokszor felvetődik a kérdés, hogy vegetáriánusnak kell-e lenni, hogy jógázhass. Iyengar azt tanítja, hogy a jóga nem étrend kérdése. A jóga egy. Felesleges lenne szétválasztani a húsevőket és a vegetáriánusokat. A kérdés inkább az, hogy mi a célod a jógával. Patandzsali szerint, ha az elme elcsendesítésére vágysz és a jóga végső célját keresed, akkor előbb-utóbb az étrend szabályozása is szükségessé válik. Mivel az elme a táplálék anyagaiból jön létre, ezért hatással van az elmére. A táplálkozás tehát annak a kérdése, hogy spirituális szinten hogyan szeretnénk munkálkodni.

2. Nijama

Erkölcsi ajánlások, hogyan álljunk önmagunkhoz.
 – Szaucsa: tisztaság, természetesség, egyszerűség a szó, gondolat, tett területén.
 – Szantócsa: elégedettség, belső nyugalom, vidámság.
 – Tapasz: jógagyakorlatokhoz szükséges  lelkesedés, rendszreres gyakorlás, önfegyelem.
 – Szvádhjája: öntanulmányozás, önismeret.
 – Isvara pranidhána: Istennek való önátadás.

A nijama a jóga fájának a törzse. Ez az öt alapelv szabályozza az észlelés szerveit: szem, fül, orr, nyelv, bőr.
Patandzsali két részre bontja a nijamat a spirituális gyakorlás szempontjából. A szaucsa és a szantócsa a fizikai egészség és az elme boldogsága. Megengedi a gyakorlóknak a világi örömök élvezetét és óv a megbetegedésektől. A tapasz, szvádhjája és az isvara pránidhána a “sokat ígérő jóga”, ami lehetővé teszi a gyakorló számára a legmagasabb állapot elérését, hogy szabad legyen, teljesen elkülönüljön a test eszközeitől és eggyé válhasson a lélekkel.

.

 – B.K.S Iyengar: A jóga fája című könyv ihletése alapján: Szecskó Mónika.