Azt mondják erős vagyok.
Mindig megyek tovább.
Nem állok meg.
Pedig sokszor félek. Mégis megyek felé. Akármi legyen is az, ami megijeszt, ami el szeretne riasztani, ami azt szeretné, hogy letérjek az útról.
Az út közben tanulok. Körbepillantok. Szeretek. Továbbindulok. Minden tudást felhasználok.
….
Testi-Lelki Harmónia - elengedésAzt hittem a munkám az életem. Minden percét élveztem. Minden saját gyakorlást, minden óratartást, minden csoportozást. Azt hittem bárhol, bármikor, bármeddig tudom csinálni.
Csak megyek tovább.
Így van értelme élni.
Ez vagyok én.
Ez az élet.

Azt hittem jó úton járok.
Mindent odaadok.
Minden percet felhasználok, hogy éljek… érezhessem, hogy vagyok… tapasztalok… tanulok… tudjam ki vagyok…
Minden tudást, tapasztalást továbbadok. Neked. Magamnak. Együtt vagyunk. Együtt megyünk tovább.

Éreztem a görcsös ragaszkodást, a megragadást. Élveztem minden tapasztalást, amit a testem-lelkem-szellemem csak adott: minden érintést, minden illatot, minden mély belégzést, hosszú kilégzést, minden mozdulatot, minden erőt, minden elengedést, minden könnycseppet és minden nevetést, minden képet, minden gondolatot, az esőt és a napot, minden ismeretlen tapasztalatot.

De valami hiányzott…
Nem volt egyensúly a megragadás és az elengedés között.
….
Az egyik reggel a testem azt mondta: Állj!.
A derekam beállt.
Nem tudtam ülni, állni, feküdni, lépni.
Minden mozdulat egy késdöfés a derekamban.
Nem tudtam jógázni.
Nem tudtam dolgozni.
Úgy éreztem ezek nélkül nem tudok élni…
Ezek nélkül nem vagyok SENKI…

“A test nem merev. Az elme merev.” – mondta Sri K. Pattabhi Jois.

Ahhoz kell a bátorság, hogy az elme merevsége feloldódjon. A kondícionáltság leomolhasson. A rendszer felborulhasson. Minden, amit igaznak hittem, amihez ragaszkodtam, a SEMMI a végtelenbe tágulhasson…

Ahhoz kell az elfogadás, hogy ne akarjak erős lenni. Ne akarjak tenni és tovább menni.

Ahhoz kell a megengedés, hogy figyelni tudjam, ahogyan összeomlik minden, amit építettem. Felismerjem, hogy ezek nélkül is VAGYok. Nem attól és nem azért LÉTEZEM, mert csinálok valamit, mert gondolok valamit. Nem a gondolataim vagyok. Nem a testem vagyok.

Ahhoz kell a hit, hogy bízni tudjak. Hogy bíni tudjak az ÉLETben… és amikor lefelé húz az örvény és a végtelenbe szűkül a MINDEN, akkor bízni tudjak a SZERETET törvényében.z..

.Hálával:

– Szecskó Mónika